KRSZH-évnyitó egy hallgató szemével (2.rész)

A konferencia második napja az előadásokról, felszólaláasokról szólt. Godó Irén, a WISZ szakkollégistája beszámolóját olvashatjuk.

A KRSZH elnöke, aki egyben a Nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium vezetője is, Laborczi Géza lehengerlő bölcsességgel beszélt az emberségről: „a kutyának nem adatott meg, hogy kutyább legyen, a macskának sem, hogy macskább, a teknősbékának sem, hogy teknősbékább, de az ember lehet emberebb.”

Dr. Horváth Zita  helyettes államtitkár elmondta, hogy az egyetemeken láthatóan elitképzés folyik, és hogy a társadalom kötelessége az, hogy a nem elithez tartozó tagjait is felemelje. Lényesnek tartotta a hallgatók körében azt, hogy megtalálják, ami őket boldoggá teszi, és amiben teljesítményük maximumát tudják nyújtani. Szerinte a közösségbe vissza kell menni, és dolgozni kell azon, hogy mások is felemelkedjenek.

Jávorka Lívia, az Európa-parlament képviselője szerint a magyarországi cigányságnak sok mindenben fel kellene szólalnia, Pakstól kezdve a roma stratégiáig, a természeti erőforrások használatán át ott kellene lennie az egészségügyben, az oktatásban, és más területeken. Sőt, azt tartaná jónak, ha minden párt jelölne legalább egy roma jelöltet.  Különféle fejlesztéseket szeretnének elérni a cigányok tájékoztatásában és aktivizálásában, pl.: telefonos applikáció (RITA) annak érdekében, hogy eljussanak a különféle akár jogi, akár egyéb információk a cigány családokhoz, hogy tudják, egy-egy esetben mi a teendő, milyen szervhez, szakemberhez fordulhatnak. Önkéntes hírességekkel pedig a Puczi Béla-körön keresztül is segítséget akarnak nyújtani a romáknak. Azt szeretnék, ha a posztumusz kitüntetésben részesülő Puczi Béláék után ez a mondat igencsak pozitív értelemben hangozhatna el: „Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok!”

Balog Zoltán EMMI-miniszter fontosnak tartja az együttműködésen alapuló megoldásokat, ugyanakkor elmondta, hogy egy kisebbség még sosem tudta úgy érvényesíteni a jogait, hogy ne kellett volna konfrontálódnia érte. Szerinte van egy másik út, amely együttműködésen alapszik, és egy ilyen erős együttműködésnek érzi példának okáért a KRSZH-t is. Büszkén beszélt arról, hogy ma Magyarországon az általános iskolások ingyen kapják a tankönyveket, s az óvodákban a gyermekek 85%-a díjmentesen étkezik. Ilyen nincs máshol Európában.

Súlyos csapásnak tartja az Országos Roma Önkormányzat hitelvesztését, ugyanis velük azonosítják az emberek a cigányokat. Sajnos voltak olyan programok, amelyek nem arról szóltak, amiről kellett volna.

Elmondta, hogy azt sem tartja szerencsésnek, hogy növekszik a korai terhesség a romák körében, ill. a leginkább a szakképzésben előforduló végzettség nélküli iskolaelhagyást sem gondolja helyénvalónak.

Mindezekkel szemben pozitívumnak tartja azt, hogy a hátrányban lévő romák helyzete az elmúlt hat évben javult, többet, mint a hátrányos helyzetű nem romák helyzete. Azt gondolja, hogy a hátrányos helyzetű cigányok dupla hátrányban vannak, a nehéz anyagi körülmények mellett sokaknak még a származásuk keltette előítéletekkel is meg kell küzdeniük.

A miniszter szerint „Áldozatokból olyan emberekké kell lenni, akik a saját sorsukat a kezükbe veszik.” Ehhez pedig szövetségeseket kell keresni.

A cigányokkal nemcsak a KRSZH keretén belül foglalkozik az állam. Kidolgozták a Nő az esély programot, amelyben 1000 roma nőt képeztek ki. Ennek eredményeképpen 750 főnek munkája lett. Tervezik, hogy további roma nőket vonnak be ebbe a programba.

Több kérdés is napirendre került a szombati „Kérdezd a minisztert!” fórum beszélgetés ideje alatt.  A migrációval kapcsolatosan felmerült az is, hogy mit gondol arról a miniszter, vajon van-e jövője egy multikulturális Európának?

Szerinte élhetnek egymás mellett a muszlimok és a keresztények ott, ahol a keresztények vannak többségben, amennyiben jó és erős keresztényekről van szó, ugyanis szerinte a muszlimok Európába történő beáramlása egyúttal egy vallási hódítás is. Szerencsésebbnek tartja, ha a keresztények teszik kívánatossá az ő életmódjukat a muszlimok számára, nem pedig fordítva.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is szót kapott, aki beszédében 4 fontos tényezőt említett meg a szakkollégiumokkal kapcsolatban:

-felkészítettség az életre, az elhívásra, amelyet Isten nekünk ad, ezen belül pedig a szakmai felkészítettségről is beszélt; szerinte törekedni kell a szakmai igényességre, arra, hogy valaki a saját hivatásában a legjobb legyen.

-közösségi lét: közösségben megélt lét: úgy véli, a közösség jóléte érdekében küldetésünk van. Szerinte a közösséget az tartja össze, hogy az egyik tagja építi a másikat, ez a gyarapodás és a növekedés kulcsa.

-identitás: nem felejti el az ember, hogy honnan jött, szerinte az identitáserősítés folytonos eszköze és helyszíne a szakkollégium. „Tudom, honnan érkeztem, és felelősségem van azokkal szemben, ahonnan érkeztem.”

-hit: keresztény jelleg: azt nyilatkozta, hogy Krisztus a jövő, együtt követjük őt. Szerinte Krisztus egy erős alapzatot/talpzatot jelent mindannyiunk számára.

Természetesen a szórakozás, a kikapcsolódás sem maradhatott el. Míg péntek este Radics Gigi biztosította a jó hangulatot, addig szombaton a Lashe Shave zenekar gondoskodott róla, hogy jól érezzék magukat a szakkollégisták, de a szombat esti mulatság előtt egy meglepetés: egy tűztűzzsonglőr-páros műsora is elkápráztatta a résztvevőket.

Az utolsó napon Makkai László rózsával és oklevéllel köszönte meg feleségének és munkatársainak a rengeteg segítséget. Vasárnap ebéd előtt Dr. Orosz Atanáz görögkatolikus püspök megáldotta az újonnan érkező szakkollégistákat. A szellemi táplálék már megvalósult annak okán is, hogy a máriapócsi cigány búcsú közvetítését élőben nézhették meg a konferencia résztvevői.  Mielőtt még fellélegezhettek volna, a WISZ munkatársa szakdolgozatához megkérte a szakkollégistákat egy-egy kérdőív kitöltésére, amit ráértek a buszon, sőt, még odahaza is kitölteni pár napon belül a hallgatók.

szöveg: Godó Irén
képek: Cservák Marica