Az érzelmileg intelligens ember reménykedik
A februári szakkollégiumi hétvége során az érzelmi intelligencia kérdéskörét járhattuk körül Kovács Károly, szenvedélybetegekkel foglalkozó pszichológus segítségével. A foglalkozásokról minden résztvevő mást visz magával, de ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány fontos gondolatot az eseményről.
- IQ vs EQ
Az IQ fogalmával inkább tisztában vagyunk, mint az EQ jelentésével. Míg az intelligenciahányados (IQ) az egyén értelmi képességeit mutatja ki, addig az érzelmi intelligencia (EQ) az érzelmek érzékelésének és megértésének képességét jelenti.
A hétvége alatt előkerültek példák óriási logikai képességekkel megáldott emberekről, akik kevésbé sikeresek, ha ki kell fejezniük az érzéseiket.
Jó hír kehet azonban számukra, hogy bár a kutatások szerint az IQ velünk született adottság, de az EQ fejleszthető és fejlesztendő készségünk. Első 
lépésként viszont nem árt, ha el is hisszük magunkról, hogy képesek vagyunk fejlődni!
- Mitől érzem fontosnak magam?
Az önbecsülés hiánya sok lelki problémának a gyökere lehet, ezért fontos tisztázni és felismerni, mire van szükségünk az egészséges önbecsüléshez:
- Odatartozás biztonsága
Az érzelmi elrejtettség kellemes érzése, amikor egy párkapcsolatban, vagy családtagjaink között érezzük, van valaki, aki elfogad úgy ahogy vagyunk.
- Az „értékes vagyok” érzése
Amikor nagyra értékelnek, fontosak vagyunk valakiknek, figyelnek ránk, számítanak a segítségünkre, és érezzük a törődést.
Kompetencia
Ha azt érezhetjük, értünk valamihez. Hatással vagyunk, a világra és ezen keresztül, ha nem is teljesen az életünkre is.
- Mit kezdjünk az érzéseinkkel?
Az érzéseit még a legintelligensebb ember sem tudja befolyásolni, viszont azért már tehetünk, hogyan reagálunk rájuk. Ideális esetben az érzéseinket meg tudjuk élni: nem söpörjük őket a szőnyeg alá, hanem észleljük a jelzéseket. A bibliában Jézus rengeteg érzelmet tudatosít: például megrendül amikor látja, hogyan reagálnak Lázár halálára az emberek, vagy amikor fél az utolsó éjszakáján.
Ha fel tudjuk ismerni és megnevezni emócióinkat, akkor el tudunk kerülni rengeteg rossz döntést, amit hirtelen felindulásból hoznánk. Ráadásul amint kimondjuk, megnevezzük az adott érzelmet, máris kevésbé leszünk a hatása alatt. „Amelyik kutya ugat, az nem harap” tartja a mondás.
Végezetül egy bölcs ember tudatosan használja is az érzelmeit, hogy sikeresebben el tudja élni a céljait.
- „Más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem veszi észre.”
A két nap alatt előkerült néhány érdekes történet és feladat is. Rimapénteki Rimai Péntekh esete (Lázás Ervin a csoda patika című meséjéből) rávilágított arra, hogy más viselkedésének hiányosságait hamar észrevesszük és orvosolnánk, a magunkét viszont annál nehezebb.
Másik „zavarba ejtő” feladat volt, amikor le kellett rajzolnunk a saját tenyerünket és beleírni rossz és jó tulajdonságainkat: az ember nem is gondolná, milyen nehéz jót írni!
A két nap legfontosabb tanulsága talán az volt, hogy egy lelkileg erős, érzelmileg intelligens ember a nehézségei ellenére is tud pozitívan, reményteljesen viszonyulni az élethez.
Még több kép a szakkolis hétvégéről ide kattintva!
Szöveg: Sárosi László
Fotók: Bak Mariann, Kovács Máté
