Roma identitás és egyetemes művészet

Új hallgatók és juniorok részvételével a hétvégén elmélyülhettünk a művészet aktualitásaiban. Sokszínű társaság alkotja a Wisz hallgatóit, rengeteg inkább a számok világában, vagy a természettudományokban komfortosan mozgó hallgatónk mellett vannak a humán tárgyakba jártasabb társaink is. Szombaton a megfoghatatlanabb művészi látásmódunkat fejleszthettük. Balogh Tibor képzőművész, művésztanár volt mindebben segítségünkre.

Bebizonyosodott, hogy a posztmodern művészeti irányzat nem feltétlenül csak kiábrándult ateista nézőpontból értelmezhető, hanem például egy keresztény roma szakkollégium is találhat hozzá pozitívviszonyulást.

Posztmodern és keresztény roma szakkoli?

Tény, hogy elsőre voltak megdöbbentő felismerések, egy-egy Tandori Dezső alkotáson például, de az előadónk nagyszerű módon útbaigazított minket. Tandoriban az elsőre a furcsaság, hogy ad konkrétan értelmezhető jeleket. Sok dolog belemagyarázható alkotásaiba, a posztmodern stílus egy olyan határát feszegeti, ahol már nehezebben hozzáférhetőek a mögöttes tartalmak. Idő kell, hogy a befogadó egy kicsit gyermeki módon, konstruáljon egy jelentést az adott alkotáshoz.

Balogh Tibor a kifejezetten roma alkotókról és művészetükről is beszélt. Kifejtette, hogy a terület kevésbé ismert, és művészettörténetileg majdnem teljesen feltáratlan; és az a kevés, ami ismertté válik, nem mindig épül be a köztudatba a helyét megillető módon és mértékben. Ezekben azonban gyakran fellelhető egyfajta egzotikum iránti vágyakozás, ami jelentősen lehatárolja, hogy mely alkotások és alkotók kerülhetnek az érdeklődés középpontjába, és melyek nem személyes kedvencem az OMARA nevű alkotó volt, aki fontos társadalmi kérdésekben nyilvánított véleményt az alkotásaival. Oláh Mara vagyis Omara takarítónőből lett festőművész, képeit nem annyira a frappáns festészeti megoldások jellemezték, hanem inkább a közlés dominált. El akarta mesélni, hogy mit gondol a világról.

Nagyon erős intenzív hatású képekről beszélünk Omara esetében. Mindenképpen magához ragadja a befogadók szemét és gondolkozásra sarkall. Az előadónk Balogh Tibor nagyon empatikus volt velünk, hiszen tényleg sokféle szakon tanulunk nagyon érthetően magyarázott el mindent, hogy hogyan is viszonyulhatunk egy-egy képhez.

Némi tudásanyag után, a délután folyamán ellátogattunk a Modembe Lakner László Alter ego kiállítására. Nekem személy szerint legjobban az ENGEDELMESEN feliratú horror hangulatú kép tetszett. Sokat mozgósított a tudati tartalékból, például lehetett következtetni híres horror filmekre, mint a ragyogás. De a ballonkabát és a jellegzetes ruhák a történeti emlékezetet is behívták, elég csak a szocialista besúgó hálózatokra gondolni.

Összességében nagyszerű élménnyel lehettünk gazdagabbak. A szépség nem objektív a művészetet direkt nem lehet hasznosítani, mégis hozzátesz a létezésünkhöz. Köszönjük Balogh Tibornak a nagyszerű prezentálást.

Szöveg: Sárosi László